Magyar értelmező kéziszótár
ki1 névm
I. kérdő
1. Mely(ik) személy? ~ van itt?; ~re vársz?
2. <Vkinek a kiléte felől tudakozódva.> ~ az a Kiss?; ~d neked ő? | nép: ~nek hívják?: mi a neve?
3. (ragozatlan) <Érzelmileg színezett kérdésben értelmezőszerű nyomósítással, gyak. a kérdő jelleg háttérbe szorulásával.> ~ a fenét érdekel ez?
II. von
1. rég v. vál Aki. ~ korán kel, aranyat lel. | Van, ill. nincs, ~: van, ill. nincs olyan ember, aki ... Nincs, ~ vigasztalja.
2. rég Amely.
III. htl
1. <Páros haszn:> a) némely(ik) ember ..., más ember ... ~ ezt, ~ azt szereti; b) nép némely(ik) állat, tárgy ..., más állat, tárgy ...
2. <Kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val együtt:> ki-ki, mindenki. Fut, ~ merre lát.
3. <Állítm nélküli, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val együtt, annak kif-ére, hogy bizonyos személyek szerepe, megítélése esetenként különböző.> [Jóban vagy velük?] ~vel hogy. | nép rég <Ugyanilyen szerkezetben, dologra, tárgyra vonatkoztatva:> melyik. [Hogy az alma?] ~ micsodás.
4. rég: Ha ~: ha valaki.
IV. ált rég irod: ~ se(m): senki. ~ sem gondol vele.
[ fgr ]
ki2
I. hsz
1. Kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre. ~ a térre; ~ a tanyára. | Tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe. ~ a szabadba; ~ az életbe. | ~ (é)s be: hol ki, hol be; se ~, se be: sem kijönni, sem bemenni nem lehet.
2. <Távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.> ~ innen! | ~ vele!: a) távolítsátok el!; b) mondd, mondjátok el nyíltan! | <Állatok kikergetésére.> Hess ~! | hiv: ~!: <ügyiraton:> kiadványozható.
3. nép Kinn. ~ az udvaron; ~ van vmi vmiből: kilátszik. ~ van az inge.
4. biz: ~ van v. lesz vmitől, vkitől: a kimerültség állapotában van. Teljesen ~ vagyok v. lettem a hőségtől.
II. ik
1. Zárt v. körülhatárolt téren kívülre. ~mászik, ~lehel, ~dob. | Eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve. ~siklik, ~leng. | <Jelentéstömörítő igékben.> ~parancsol, ~utál.
2. Környezetét magasságban felülmúlva. ~magaslik, ~dagad. | Térben széles(ebb)re, (vebb)re. ~szélesedik, ~tágít.
3. Úgy, hogy vki, vmi nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül. ~bont, ~csillan. | Hozzáférhetővé, ismertté válva, téve. ~tudódik, ~hirdet, [könyvet] ~ad.
4. Úgy, hogy vmin nyílás, rés keletkezik. ~lyukad, ~rág.
5. Elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe. ~marad, ~választ.
6. Úgy, hogy vmi vhonnan eltűnik, elfogy. ~ázik.
7. Vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve. ~virrad, ~hűl.
8. Vmit alaposan, eredményesen elvégezve. ~vizsgál. | (visszaható névm-sal) Vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve. ~alussza, ~mulatja magát.
9. A végső határt is elérve, túlságosan. ~éhezik, ~sárgul.
10. A cselekvés eredményével vmit, vkit ellátva. ~cirkalmaz, ~világít, ~csinosít.
11. <A jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> ~takar, ~fon.
12. Egyéb jelentésmódosító szerepben. ~nevez, ~fog [vkin].
13. <Megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ~-~néz.
[fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024