1. (Fölébredve) fekvőhelyét elhagyja. Korán ~ek. | nép: ~ vmire: ez fogadja, amikor felkel. Nem tudta, mire ~ holnap; reggelre, ill. másnapra ~ve: mire reggel, ill. másnap lett; őszre v. tavaszra ~ve: az ősz, a tavasz elérkeztével.

2. <Égitest> a látóhatár fölé emelkedik. A nap 5.25-kor ~.

3. <Növény> a földből fokozatosan kibújik. Már ~ a búza.

4. <Állat> tojásból, petéből kibújik. Hány csirkéd ~t?

5. <Tészta> élesztő hatására duzzad, dagad. ~ a kenyér.

6. <Kif-ekben.> Vmire ~: vmit kezd, vmely cselekvésbe kezd. Harcra, versenyre ~; (új) életre ~: (újra) élni, fejlődni kezd; vkinek a védelmére ~: védelmébe veszi; útra ~: útnak indul; tengerre ~: tengeri útra indul.

7. rég irod Keletkezik, kezdődik, támad. Szél ~.

8. <Áru> fogy, kereslet van iránta, veszik. Jól ~ a gyümölcs.

9. ~t: <írás(mű)> a köv. (helyen és ) időpontban íródott. ~t Fóton, 1998. okt. 6-án.

[ fgr ]

Növ | Kelkáposzta. | Kínai ~: összeboruló leveleivel henger alakot formáló, salátaként is fogyasztható konyhakerti növény (Brassica rapa subsp. chinensis).

[ném<lat]