Magyar értelmező kéziszótár
tengeri1 mn
1. Tengerhez tartozó, erre vonatk. ~ jog; ~ csatorna: két tengert összekötő csatorna; ~ mérföld: 1852 méter.
2. Tenger(b)en levő, ott keletkező v. történő. ~ áramlat; ~ háború. | Tenger(b)en élő. ~ halak. | Tengeren működő. ~ hajós.
3. Tenger mellett v. közelében levő. ~ kikötő.
tengeri2 fn táj
Kukorica.
[←tengeri búza ‘tengerentúli b.’]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024