Magyar értelmező kéziszótár
nap fn
1. (Csill is nagy kezdőbetűvel) Hőt és fényt sugárzó égitest, amely körül a Föld kering. ~nál világosabb: könnyen megérthető, belátható; feljön, felsüt, felvirrad a ~ja: jóra fordul a sorsa; lemegy, leáldozik a ~ja: elhagyja a szerencséje. Szj: nép: a ~ra lehet nézni, de rá nem: nagyon szép. | A ~ alatt: a földön, a világon. Nincs semmi új a ~ alatt. | ritk Olyan (álló)csillag, amely körül bolygók keringenek.
2. Napfény, napsütés. A ~ra ül.
3. Éjféltől éjfélig számított időegység. A hét vmelyik ~ja; a mai ~ig; ~ról ~ra: az egymást követő napokon sorozatosan, újra meg újra; bármely ~on v. minden ~: a közeljövőben bármikor; nem lehet egy ~on említeni vele v. őket: össze sem hasonlíthatók. Szj: holnap is ~ lesz: holnapra is hagyni kell (a munkából, az ételből stb.). | (ragtalan hat-ként) Napon. A köv. ~ érkeztek; ~ ~ után v. ~ mint ~: sok napon át, naponként.
4. Ennek az időegységnek reggeltől estig terjedő szakasza. Jól kezdődik ez a ~. | (ragtalan hat-ként) Egész ~: reggeltől estig. | A 24 órás időegységnek vmivel eltöltött része. Öt ~ot mulasztott. | Ilyen időegység eseményei mint vkinek az élményei. Izgalmas ~ok következnek. | Jó ~ot!: <nappal, találkozáskor haszn. köszönésként>.
5. ~ok: meghatározatlan tartamú időszak. A vizsgák ~jai; jobb ~okat látott: volt gazdag(abb) is. | A ~okban: a legutóbbi v. a közvetlenül azután köv. napokban. | ~jainkban: korunkban. Sz: nép tréf: a ~nál ebédel: sehol sem ebédel.
[?]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024