Magyar értelmező kéziszótár
hely fn
1. A térnek az a része, amelyet vki, vmi elfoglal(hat) v. el szokott foglalni. Földrajzi ~; a könyv ~e a polcon; (egy) ~ben topog: átv is nem halad előre; ~ben vagyunk: célunknál vagyunk; ~ből: nekifutás nélkül <ugrik, dob>; jó ~en tapogat: átv is közel jár az igazsághoz; ~én van az esze: a) józanul gondolkodik; b) nem lehet rászedni; ~én van a szíve: a) nem ijed meg; b) érzésű, együttérző lelkületű; rossz ~re megy: átv is a) <étel> cigányútra megy; b) <segítség> nem annak jut, akinek kellene; nem leli v. nem találja a ~ét: átv is nyugtalanul izeg-mozog. | A térnek az a része, ahol vkinek, vminek lennie kell(ene), ahova való. A pokolban a ~e; van ~e a pénznek: van mire kiadni, elkölteni. | vál v. hiv Vminek érvényes, helyes volta, jogosultsága. Itt nincs ~e a tréfának; ~t ad a panasznak.
2. A térnek meghatározott célra haszn. része. Tűzrakó ~; félreeső ~: átv is illemhely. | (Széken, padon) ülőhely. Feláll a ~éről; hellyel kínál vkit. | Fekvőhely. | Helyiség.
3. Vmilyen vidék, tájék. Erdős, sziklás ~. | Helység. Posta: ~ben (röv.: H.): a küldemény abban a helységben kézbesítendő, ahol feladták. | Tört (Jobbágy)telek.
4. Felületnek vmely része. Több ~en viszket a háta. | Vminek a (látható) nyoma. Az ütés ~e.
5. Beszéd, írásmű vmely szakasza, része. Az idézett ~ek.
6. hiv Hatóság, hivatal. Illetékes ~en. | sajtó Hírforrás. Megbízható ~ről.
7. Munkahely, állás, alkalmazás. Fontos ~et tölt be; rég: ~ben van: cselédként szolgál. Szj: megfelelő embert a megfelelő ~re!
8. (Intézményes) férőhely. Ösztöndíjas ~.
9. Körülmény, helyzet, állapot. (Egy) ültő ~ében; ha az ő ~ében volnék.
10. Sp is Sorrendnek, rangsornak vmely foka. A II. ~; az utolsó ~re szorul. | Sp: ~re befut, bejön: <lóversenyen, ügetőn > 1., 2., 3. helyre fut be; ~re fogad: erre köt fogadást. | Mat Többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete.
11. (nu-szerűen) rég: ~én, ~ében v. ~t: helyett.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024