1. Felül v. magas(abb)an levő helyre. ~ az emeletre; ~ a polcra. | Vminek a teteje irányába(n). Hegynek ~. | ~ (é)s alá v. ~ és le: a) majd fel, majd le; b) ide-oda. ~ s alá járkál.

2. A vízfolyással ellenkező irányban. ~ a Tiszán.

3. Északi irányba(n). Pesttől ~ Vácig.

4. Vidékhez képest vmely nagyobb városba, kül. a fővárosba. ~ Pestre.

5. Zene A magasabb hangok felé. ~ a c-ig.

6. Értékrendben, rangsorban vmely magasabb fokon levőhöz, ill. levőig. ~ a minisztériumig.

7. nép Fenn. | nép: ~ van (vmivel): nagyra van vele. | biz: Mire ~?: miért, milyen alapon? | Arra v. erre ~: azért; ezért; azután.

8. (msz-szerűen) <Tevékenységre buzdító felszólításként.> Munkára ~! | ~ vmivel!: emelj(etek) magasra vmit! ~ a fejjel!: ne csüggedj!; ~ a kezekkel!: feltartott kézzel add meg magad!

1. Magasabban levő helyre, annak irányába. ~száll, ~tekint, ~küld. | Északi irányba(n). ~utazik [Borsodba]. | Vmely központi v. rangban magasabb helyre. ~terjeszt. | <Jelentéstömörítő igékben.> ~segít.

2. Úgy, hogy vkinek, vminek alsó része felülre kerül(jön) v. függőleges helyzetéből vízszintesbe fordul(jon), borul(jon). ~dől, ~rúg.

3. Rögzítve vmin v. vmire. ~varr, ~jegyez.

4. Kiemelkedést, domborulatot, térbeli növekedést előidézve. ~dagad, ~hizlal. | Egy halomba, csoportba gyűlve, gyűjtve. ~gyülemlik, ~halmoz.

5. Mennyiségi növekedést, fokozódást elérve v. előidézve. ~gyorsul, ~fűt.

6. Úgy, hogy vki, vmi érzékelhetővé, láthatóvá, ill. ismertté, tudottá válik. ~bukkan, ~fedez.

7. Éber állapotba, öntudatra jutva, ill. ezt előidézve. ~riaszt. | <Jelentéstömörítő igékben.> ~csenget.

8. Indulatos lelkiállapotba jutva, ill. ezt előidézve. ~háborodik, ~bőszít.

9. Rést, nyílást előidézve. ~hasad; ~karcol. | Vminek merevebb, tömörebb eredeti állapotát megbontva, meglazítva. ~enged [a fagy]; ~lazít.

10. Vkit, vmit (teljesen, bőségesen) fölszerelve, ellátva vmivel. ~ruház, ~hatalmaz.

11. <Egyetlen mozzanatból álló cselekvés, történés megnevezésében, ill. vmely cselekvés, történés kezdő mozzanatának kif-ére.> ~sír, ~villan.

12. <Cselekvés, folyamat beteljesülésének, befejeződésének kif-ére.> ~virrad, ~sorol. | <Annak kif-ére, hogy vmely cselekvés, folyamat befejeződésekor vmi elfogy, eltűnik, ill. hogy a cselekvés vminek (rendsz. szennyeződésnek) az eltüntetésére irányul.> ~szárad, ~mos.

13. <Egyéb jelentésmódosító szerepekben.> ~köszönt, ~ügyel, ~olvas.

14. <Megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ~-~dob.