Magyar értelmező kéziszótár
fenn fönn
I. hsz
1. Vmihez képest magas(abb)an levő helyen, fent. ~ az emeleten. | Szövegben: fent.
2. A folyó eredetéhez közelebbi helyen.
3. Vmely terület északi részén. ~ Borsodban.
4. Vmely települési, ill. irányítási központban. ~ Pesten.
5. Ébren, ill. fölkelve. Éjfélig ~ maradt; ~ jár: <beteg> nem fekszik.
II. ik
1. Vmely akadályon, akadály miatt. ~akad.
2. A létezés állapotában, működésében, érvényben. ~marad.
[←föl1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024