Magyar értelmező kéziszótár
magas nép magos
I. mn
1. Függőlegesen aránylag nagy kiterjedésű. ~ torony, termet. | Függőlegesen a jelzett mértékben kiterjedt. Két méter ~ fal. | Műv: ~ dombormű: erősen kiemelkedő dombormű.
2. Vmely szinttől függőelegesen aránylag nagy távolságra levő. ~ vízállás; ~an repül; ~ra emel. | Fölfelé jókora távolságra elható <dobás, lövés>. ~ labda: a) Sp a játékosok fölött továbbított labda.; b) Sp a teniszben: magasan a háló fölött átütött, könnyen visszaadható labda; c) könnyen kihasználható helyzet, alkalom (csípős, tréfás stb. megjegyzésre). Bocsánat, de ez ~ labda volt.
3. Nagy rezgésszámú <hang>. Zene: ~ c: szoprán v. tenor hangú énekes hangterjedelmének felső határa közelébe eső c hang; kivágja a ~ c-t: átv is nehéz feladatot bravúrosan elvégez.
4. Nyelvt A szájüreg elülső részében képzett <magánhangzó> (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű).
5. gyak. sajtó v. Műsz Nagyfokú, nagymértékű. ~ láz. | biz Nagy v. sok. ~ fizetés. | biz: ~ kor: nagyon idős kor. | ritk: ~ kedv: szilaj jókedv. | A fejlődés előrehaladott fokát mutató. ~ színvonal, kultúra.
6. vál A közönségesen, a megszokotton szellemileg, erkölcsileg felülemelkedő. ~ eszmények. | gyak. gúny Nagy szellemi képességet kívánó. A ~ politika. biz: ez neki ~: nem tudja felfogni.
7. hiv v. sajtó, néha gúny Nagy hatalmú, sokak fölé rendelt. A ~ minisztérium; ~ állás; Tört: a ~ porta: a török szultáni udvar (intézkedő körei); Pol: a ~ szerződő felek: diplomáciai szövegben: a szerződő államok. | Ilyen személytől, testülettől eredő. ~ elismerés. | néha gúny Az uralkodó társadalmi osztály(ok)hoz tartozó, előkelő. ~abb körök.
II. fn
1. A térnek a föld felszínétől nagyobb távolságra levő része. A ~ba emelkedik. Sp: ~at ugrik: magasugrást végez.
2. ritk vál Vminek teteje, felső része. A torony ~a.
[?←mag]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024