Magyar értelmező kéziszótár
fal1 ts ige
1. (t. n. is) pejor Mohón eszik. ~ja a húst; ne ~j annyira! | táj Eszik.
2. Mohón olvas vmit. ~ja a regényt. | Sóváran bámul vkit, vmit. Szemével ~ja leányt. | <Férfi> szerelmi kalandokat hajhász. ~ja a nőket.
3. <Üzemanyagot> gyorsan és nagy mennyiségben fogyaszt. ~ja a benzint. | <Távolságot> gyorsan megfut. (Csak úgy) ~ja a kilométereket.
[ fgr ]
fal2 fn
1. Építőanyagból függőleges síkban emelt, teret határoló és tagoló, teherhordó épületszerkezet. A ház ~ai. | Helyiség belsejének (ideiglenes) kettéválasztására való (elmozdítható) szerkezet. | ~tól ~ig szőnyeg: az egész szobát beborító szőnyeg.
2. Vmi mentén, vmi körül védelmül emelt építmény. A város ~ai.
3. Vmely tárgy belső terét határoló test, burok (felülete). Az edény ~a; az erek ~ai.
4. Vminek függőleges v. meredek oldala. A gát, a szikla ~a.
5. Emberek tömör sora. Az ostromlók ~a.
6. <A szl. m-ban:> szekrényfal. Vettem egy új ~at az ebédlőbe.
7. vál Ellenállás, akadály. Minden kezdeményezése ~ba ütközött. | irod Válaszfal, ellentét.
8. biz pejor | Tettetés, színlelés. Ezt ~ból tette. | ~ mellett: óvatosan, számítóan. Sz: biz: majd a ~ba veri a fejét: tehetetlenül bosszankodik; ~hoz állít vkit: a) főbelövéssel kivégzi; b) biz pejor rászedi, becsapja; biz: a ~nak beszél v. beszélhet(sz) neki, akár a ~nak: kár a szóért, nem hallgat az emberre; a ~nak is füle van: nem tudhatjuk, nem hallja-e vki, mit beszélünk; biz: nem megy tőle a ~nak: az, amit kapott, édeskevés, értéktelen; biz: majd a ~ra mászik: nagyon kínlódik; ~ra borsót hány: szavainak nincs foganatja; ~ra hányt borsó: hiábavaló beszéd, intelem; a ~at támasztja: tétlenül ácsorog.
[ fgr ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024