Magyar értelmező kéziszótár
hallgat ts és tn ige
1. ts Vkit, vmit olyképpen figyel, hogy annak kimondott szavait, (zenei) hangjait felfogja, megértse v. élvezze. Rádiót ~; (szájtátva) ~lak. | tn Vmilyen névre ~: a szóban forgó állatnak v. tréf embernek ez a neve.
2. ts Isk A szóban forgó tárgynak, ill. előadójának előadásaira jár. Jogot ~; Gombocz Zoltánt ~ta. | ts Vall: Misét ~: részt vesz misén.
3. tn ~ vkire, vmire: szót fogad neki. ~ rám; ~ a szóra.
4. ts (t. n. is) biz (Szidást szemrehányást stb.) zokszó nélkül meghallgat, (el)tűr. Egész életében csak ~ott.
5. tn Szótlan csendben van. Nem ~sz!?: elhallgass! Szh: biz: ~, mint a csuka v. mint a dinnye v. durva: mint a szar a fűben v. mint a tetű a var alatt: (sunyin) lapítva hallgat. | tn vál <Író, tudós stb.> nem ír, munkáit nem teszi közzé.
6. tn Nem árul el vmit, nem beszél róla. ~ vmiről. Szh: ~, mint a sír: egy szót sem árul el. | tn Nem ad hírt magáról. | tn vál Nem tájékoztat vmiről. Erről ~ a könyv.
[←hall1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024