Magyar értelmező kéziszótár
neki
I. szjeles hsz nép v. irod néki
1. A jelzett személynek, dolognak, annak szánva, az ő számára, hasznára, előnyére, ill. kárára, hátrányára. Küldök ~ csomagot; szólok ~; árt ~. | Jaj ~!: bajba jut.
2. A jelzett személyre, dologra nézve, az ő szempontjából. Kedves ~; feltűnt ~; nekem mindegy. | <A kell, lehet, szabad szók mellett.> Nekem nem szabad ... | gúny: Úgy kell ~!: megérdemli azt a kellemetlenséget, amely érte. | Mit ~: ez neki semmit sem számít.
3. Mozgásban vki, vmi felé irányulva, azt elérve. Egyenest ~ a fának rohant.
4. <A birt szerkezethez hasonló jelentésben, nyomósításként.> ~ kék szeme van. | <Pongyola, fölösleges haszn.> Ez Ica, ez meg a mamája ~. | <Birtoklást kifejező van (lesz, nincs, sincs), marad ige mellett.> Van ~ egy szép kis háza.
5. biz <Érzelmileg erősen színezett m-ban, a beszélő személyes érdekeltségének kif-ére.> Nekem aztán ide ne jöjjön!
6. Az ő helyében. Ha ~ volnék ...
7. <A neki- ik h., ha a cselekvés nem az egysz. 3. sz-re irányul.> Nekünk estek.
II. ik
1. Mozgásban a jelzett v. odaértett személy, dolog felé irányulva, ill. azt érintve, elérve. ~indul, ~ütődik.
2. Tevékenységét vmire irányítva. ~készül.
3. Magát vmely érzésnek (teljesen) átadva. ~búsul.
[?fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024