Magyar értelmező kéziszótár
kis mn
1. Csekély kiterjedésű. Ez a ház ~ebb, mint az. | Alacsony. ~ kövér ember. | Csekély hosszúságú. ~ vers. | Zene A megnevezett hangköznél félhanggal szűkebb terjedelmű <hangköz>, ill. ilyen hangköznyire levő <hang>. ~ terc.
2. Csekély számú, mennyiségű. Nem ~ összeg; adj egy ~ vizet.
3. Egy ~ idő: rövid idő.
4. Fiatal. ~ tigris; a ~ebb testvér.
5. Nem nagy erővel, nem nagy fokban megnyilvánuló. ~ szél; ~ étvágyú; volt egy ~ csodálkozás. | Kevésbé jelentős, nem nagyon nagy. ~ hiba. | Jelentéktelen <személy>. ~ ember ő ahhoz, hogy ... | ~ egzisztencia: szerény jövedelemből élő személy.
6. Kisbetűvel írt v. nyomtatott. ~ b. | Zene Az egyvonalasnál egy oktávval mélyebb. ~ c; ~ oktáv.
7. <Kedveskedés kif-ére.> Édes ~ fiam!; te ~ csacsi! | <Szerénykedő kérésben, udvarias kif-ekben.> Egy ~ türelmet kérek. | gúny <Az előtte álló jelző értelmét az ellenkezőjére változtatva.> Szép ~ ügy; finom ~ alak vagy!
[ tör ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024