Magyar értelmező kéziszótár
te1
I. egysz 2. sz-ű sznévm
1. A beszélő szempontjából tekintve az a személy, es. (személynek tekintett) állat, dolog, akihez, amelyhez tegező szavait intézi. ~ is tudod. | <Megszólításként.> ~, van egy ötletem!; ~ Pista! Bodri, ~!; ~ jó Isten!: <csodálkozó v. ijedt felkiáltásként:> , nahát!
2. (birt jelzőként -d szjeles birtokszó előtt) A hozzád tartozó, birtokodban levő. Ez a ~ helyed. | nép: A ~ dolgod: nem avatkozom bele; a ~ bajod: magadnak köszönheted.
II. fn
1. ~nek szólít vkit: tegezi.
2. rég: ~ s tu: pertu. ~ s tu vagyunk; ~ s tu barátok.
[ fgr ]
te2 tbsz 2. sz-ű sznévm táj
Ti. ~ gyerekek!; a ~ házatok.
[↔ti1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024