Magyar értelmező kéziszótár
✔
terc fn
1. Zene | Vmely hangtól számított harmadik hang. | E kettő hangköze v. együttes hangzása. Kis, nagy ~.
2. Ját Némely kártyajátékban: három − egymás után köv. értékű, azonos színű − kártya egy kézben.
3. Sp Az a vívóállás, amelyben a kardot tartó alkar a derékkal egy vonalban, a kard pedig a test síkjában az alkarral tompaszöget alkotva áll.
[nk:ol]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024