Magyar értelmező kéziszótár
kedves
I. mn
1. Aki, ami iránt szeretetet, vonzódást, ragaszkodást érez(nek) vki(k). ~ rokon; ~ emlék; ha ~ az élete: ha nem akar meghalni. | Kedvenc, kedvelt. Mi a ~ ételed? | Örömmel látott, szívesen fogadott. ~ vendég; ~ levél. | <Bizalmas v. udvarias megszólításban.> ~ mama!; ~ hallgatóim!; ~ nővér: <megszólításként v. megnevezésként:> apáca. | <Leereszkedő megszólításban.> Nézze, ~ Nagyné! | <Udvariassági kif-ekben.> Hogy van a ~ lánya?; ~ egészségére!
2. Barátságos, szíves. ~ ember; ~ mosoly.
3. Vonzó, bájos, tetszetős. ~ apróság.
4. gúny Bosszúságot okozó. ~ kis meglepetés!
II. fn
1. Vki számára kedves, szeretett személy. Vkinek ~ei: hozzátartozói.
2. irod v. szépítő Vkinek a szerelmese. Elhagyta a ~e. | biz Vkinek a jegyese.
3. biz: ~e(i)m!: <kedveskedő v. leereszkedő megszólításként>.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024