Magyar értelmező kéziszótár
rokon
I. fn
1. Vkivel (nem a legközelebbi) családi kapcsolatban levő személy. Közeli v. távoli ~; ~a vkinek; tréf: ~ok Ádámról, Éváról: nagyon távoli rokonok. | Jog Vkivel vérségi, leszármazási viszonyban levő személy.
2. Áll Növ Azonos rendszertani egységbe tartozó fajok vmelyike <a másikhoz, ill. a többihez való viszonyában>. A farkas a kutya ~a.
3. ritk Ugyanabba a nyelvcsaládba tartozó népek, ill. e népekhez tartozó személyek vmelyike. Finn ~aink.
4. irod Egyéniség, természet, érzelemvilág, felfogás tekintetében vkihez közel álló személy. Lelki ~om.
II. mn
1. Vkivel rokonsági viszonyban álló. ~ család. | Ugyanabból a nyelvcsaládból származó <nyelv>. | A rokon nyelvű népek közösségébe tartozó <nép>.
2. Lényegileg, sajátosságaiban nagyon hasonló. ~ eszme; Nyelvt: ~ értelmű: jelentését tekintve egy másik v. több szóhoz, kifejezéshez nagyon közel álló <szó, kifejezés, pl. szeret-kedvel>. | Áll Növ Ugyanabba a rendszertani egységbe tartozó. ~ fajok. | ritk Vmely szempontból azonos megítélés alá eső. ~ eset.
[fgr tőből]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024