Magyar értelmező kéziszótár
✔
torony fn
1. Kis alapterületű, magas építmény v. épületnek ilyen része. | Templomtorony. | Kat Erődítményen, hadihajón, harckocsin: kiemelkedő, henger formájú, páncélozott fülke.
2. ritk Vmiből hengeresen, csúcsosan felrakott csomó, halom.
3. Sp rég Sakkban: bástya.
4. Rep Irányítótorony.
[ném<fr]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024