Magyar értelmező kéziszótár
kor fn
1. A történelem vmely időszaka. A felvilágosodás ~a; Széchenyi ~a.
2. Föld A földtörténet egy-egy szakasza. Geológiai ~ok.
3. Életkor. Élemedett ~. | <Kif-ekben:> öregedés, öregkor. Benne van a ~ban.
4. Tárgy, anyag meglétének és állapotának <bizonyos> időszaka. Új ~ában.
5. elav Idő. Egy ~ óta.
[ tör ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024