Magyar értelmező kéziszótár
✔
karcol ts (és tn ige)
1. (t. n. is) Éles v. hegyes, kemény eszköz(zel) vonalszerű, bemélyedő nyomot hagy vmin. ~ja az asztalt, a bőrt; ~ a tollhegy. | Így vmilyen jelet, ábrát váj vmibe. Szívet ~ a fába.
2. tn ritk biz Rézkarcot készít.
3. Vmi ~ja a torkát: csípi, ingerli a torkát.
[ ném ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024