1. Bonc A szájüregnek a gége és a nyelőcső felé folytatódó része.

2. Műsz (Malomban) tölcsérszerű alkatrész, amelybe az őrlendő, darálandó v. felaprítandó anyagot öntik. Sz: tréf: felönt a ~ra: <leissza magát>.

[ szláv ]