Magyar értelmező kéziszótár
✔
gesztenye fn
1. A szelídgesztenyefának tüskés burkú, barna, ehető termése. Sült ~.
2. Szelídgesztenyefa.
3. Vadgesztenye.
4. Vadgesztenyefa. Sz: mással kapartatja ki (a tűzből) a ~'t: másra hárítja a munkát v. a kockázatot, de az eredményt ő élvezi.
[ném<lat<gör]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024