Magyar értelmező kéziszótár
határozott mn
1. Pontosan megjelölt <mennyiség(ű), érték(ű), tartalm(ú)>.
2. Nyelvt Meghatározott személyre, dologra utaló, vonatk., ilyent jelölő. ~ névelő (a, az); ~ számnév (pl. öt).
3. Magabiztos, nem habozó. ~ egyéniség; ~ hang.
4. Pontosan megkülönböztethető, felismerhető. ~ körvonal.
5. Világos, egyértelmű. ~ vélemény.
6. biz Kétségtelen, nyilvánvaló. ~ javulás.
7. ~an: a) pontosan, világosan; b) kétségtelenül; c) erélyesen, céltudatosan. ~an tör vmire.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024