Magyar értelmező kéziszótár
hurok fn
1. Kötélen, madzagon stb. (csomón keresztül) karikában visszahajló, szűkíthető és tágítható kötés(forma). Hurkot köt vmire. | ritk Hurokszem.
2. Kisebb állatok fogására haszn., hurokkal ellátott zsineg, drót.
3. Körívű kanyarulat, ill. visszakanyarodás vmin. A vágány ~ban végződik. Sz: biz: ~ra kerül: vki kézre kerül, elfogják; biz: szorul a ~ körülötte v. a nyakán: a) hamarosan elfogják, kézre kerítik; b) tönkremenés, bukás fenyegeti.
[ tör ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024