Magyar értelmező kéziszótár
forma1 fn
1. Tárgy, test alakja. | ~'k: az emberi, kül. női test idomai. Telt ~k. | Vminek megszokott, jónak, szépnek tekintett alakja. Nincs ~'ja: alaktalan, rossz alakú.
2. Mat: Mértani ~: térbeli elem(ek alakulata).
3. Műsz is Olyan tárgy, (öntvény)minta, amely a készítménynek meghatározott alakot ad. ~'ba önti a vasat; ~'ban süti a tortát. | Nyomda Keretbe foglalt, nyomásra váró szedés.
4. Vmely létező megjelenési módjának egyik lehetséges változata; alak. Változtatta a ~'ját. | Vminek vmely (szokásos) módja, rendje. Segély ~'jában. | Formaság.
5. (gyak. tbsz-ú) Vminek a szokásos, elfogadott módja, rendje. A törvényes ~'k. | (Üres) formaság. A ~'k mellőzésével.
6. Vmilyen minőségben, vmiként, vmiül. Segély ~'jában.
7. Sp A képességek érvényesítésére alkalmas testi-lelki állapot. ~'ba lendül.
8. Tud Gazdasági, politikai, társadalmi alakulat berendezése, rendszere. A társadalmi ~'k.
9. Fil A tartalom (külső) megjelenítési módja.
10. Művészi, írói alkotás szerkesztési, ábrázolási és előadási módja. Epikai ~. | Versforma.
11. Nyelvt rég Nyelv(tan)i alak.
[ lat ]
forma2 mn ritk fn
Vmi(lyen)nek látszó (személy, dolog). Tízéves ~ gyerek; egy ócska cipő ~ volt.
[←forma1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024