Magyar értelmező kéziszótár
ipar fn
1. A gazdaságnak a természeti kincsek, nyersanyagok kitermelésére és (üzemszerű) feldolgozására, ill. különféle szolgáltatások nyújtására kiterjedő önálló ágazata. | Gyáripar.
2. Iparág.
3. Mesterség, kézművesség. ~t űz.
4. biz Iparengedély.
5. elav Iparkodás. Sz: biz: beadja az ~t: a) visszaadja az iparengedélyt; b) vki meghal; c) vmi elpusztul; biz: gyűri v. gyúrja az ~t: a) erősen dolgozik; b) gúny <> üzletszerűen kéjeleg.
[←iparkodik]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024