Magyar értelmező kéziszótár
✔
kalács fn
1. Finomlisztből tejjel (, vajjal, tojással) készített, tepsiben sütött kelt tészta. Fonott ~. | (Rúd alakban sült) ilyenféle ízesített v. töltött sütemény. Diós ~. | <A jómód jelképeként.> Akár mindennap ~ot ehet.
2. Vkinek a térde ~a: térdkalácsa.
[ szláv ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024