Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
kelet
1
fn
Az
az
égtáj
,
amerre
a
napot
fölkelni
látjuk
(
röv
.:
K
).
|
Az
ebben
az
irányban
levő
táj
,
vidék
,
kül
.
Ázsia
,
a
Távol-Kelet
.
~
en
él
.
[←
napkelet
]
kelet
2
fn
Keltezés
,
dátum
.
[←
kel
1
]
kelet
3
fn
Kelendőség
.
Vminek (nagy) ~je van:
(
nagyon
)
kelendő
,
kapós
.
[←
kel
1
]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024