Magyar értelmező kéziszótár

késő

I. mn (mn-i ign is)

1. A kellő v. a szokott idő után történő, érkező. ~ bánat: előbb kellett volna meggondolni a dolgot. ~re jár (az idő): már előrehaladott az idő.

2. Vége felé járó <időszak>. ~ ősz; ~ gótika.

II. hsz (hat előtt) Vmely időszak előrehaladott szakaszában. ~ éjjel.

III. fn (állítm-ként v. alanyként) Kései idő(pont). Már ~; ~ van: előrehaladott az idő.

[←késik]