Magyar értelmező kéziszótár
magánhangzó fn Nyelvt
1. Többé-kevésbé nyílt szájüreggel képzett, szótagot alkotó beszédhang (pl.: a, á, e, é).
2. Ennek betűje.
[ ~ ném ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024