Magyar értelmező kéziszótár
magányos
I. mn
1. Félreeső, elhagyatott <hely>. ~ ház. | Magában álló, magános <tárgy>. ~ fa.
2. ritk Egyedül élő, magános <személy>.
3. Emberekkel nem (szívesen) érintkező. ~an élünk.
4. Társtalan. ~ költő. ~ bölény: elzárkózó életmódot folytató, tekintélyes (idősebb) férfi.
II. fn ritk irod Társtalan, magányos személy.
[←magán]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024