Magyar értelmező kéziszótár
megválik tn ige
1. kissé vál <Személy(ek)től, környezettől> hosszabb időre v. végleg elszakad, elválik. ~ik a kedvesétől, szülőföldjétől. | szépítő: ~ik vkitől: elbocsátja, az utcára teszi.
2. Lemond vminek a birtoklásáról v. élvezetéről. ~ik az állásától; nem tud ~ni a könyveitől. | vál: ~ik az élettől: öngyilkos lesz.
3. nép Elválik, eldől. Majd ~ik, igaz-e.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024