Magyar értelmező kéziszótár
menő
I. mn (mn-i ign is) biz
1. Neves, népszerű, divatos. ~ színész.
2. Gyalogosan v. járművel vhova mozgó, közlekedő. Az ellenkező irányba ~ villamos.
3. , remek, csodás. ~ kocsija van.
II. fn
1. ritk Járókelő.
2. ritk nép: ~ben: menés közben.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024