Magyar értelmező kéziszótár
✔
mutató
I. mn (mn-i ign is) Nyelvt: ~ névmás: az a névmás, amellyel vmire rámutatunk (pl.: ez, ennyi); ~ határozószó: az a határozószó, amellyel vmely körülményre mutatunk rá (pl.: itt, úgy).
II. fn
1. Műszernek pálcikaszerű, mozgó alkatrésze, amely a skálán a mért értéket jelzi. A mérleg ~ja. | Óramutató.
2. Tud Név-, szó-, ill. tárgymutató. | hiv Ügyiratok nyilvántartó könyve.
3. Minta, ízelítő vmiből. Még ~ba sem maradt belőle: mind elfogyott.
4. Közg Mutatószám. A televízió nézettségi, ill. a rádió hallgatottsági ~ja.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024