Magyar értelmező kéziszótár
✔
parázs
I. fn Izzó tüzelőanyag (kül. fa, szén).
II. mn
1. irod Csillogó, fényes. ~ szem.
2. Dühödten szenvedélyes. ~ vita, veszekedés.
3. táj Puhán, porhanyósan szétomló. ~ burgonya, ~ sült tök.
4. táj Sovány, silány. ~ föld, hús.
[←parázsol ‘pörköl’ <szláv]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024