Magyar értelmező kéziszótár
pohár fn
1. Kerek szájú, rendsz. üvegből készült kisebb ivóedény. | Ivópohár. | Borospohár. | Pezsgőspohár. | Söröspohár. | biz <A szl. m-ban:> befőttesüveg. | biz <A szl. m-ban:> serleg, kupa.
2. Ivópohár a benne levő itallal, kül. borral együtt. Emelem poharam az ifjú párra!
3. Annyi ital, amennyi ebbe belefér. Iszik egy ~ral. | (jelzőként) Egy ~ víz. | <Kif-ekben, az elviselhető mérték jelképeként.> Betelt, kicsordult a ~.
4. irod Poharazás, borozgatás. ~ közben. Sz: mélyen néz a ~ fenekére v. a ~ fenekére néz: szeszes italból sokat iszik.
[ném<lat<gör]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024