Magyar értelmező kéziszótár
pára fn
1. Vízgőz, finom köd. | irod Kipárolgás, szag.
2. (Látható) lehelet. | Állatban: életerő, élet. Kiadja, kileheli, kifújja a ~'ját, v. kimegy a ~'ja: kimúlik.
3. <Együttérzés kif-eként:> állat, rendsz. . Szegény ~.
4. nép <Sajnálkozás, szidalom kif-eként:> ember. Nyomorult ~.
[ szláv ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024