Magyar értelmező kéziszótár
rab
I. fn
1. Börtönbe zárt személy.
2. rég (Hadi)fogoly. ~ul esik. | ~ul ejt: a) rég elfog és börtönbe vet; b) vál hatásával lenyűgöz, megigéz. | rég Rabszolga.
3. Vkinek, vminek élő, ill. annak hatása, irányítása alól menekülni nem tudó személy. Az ital ~ja.
II. mn
1. vál Fogságban tartott. ~ madár, oroszlán.
2. Pol sajtó Elnyomott, leigázott. ~ népek.
3. ritk irod Rabul ejtett, megigézett.
[ szláv ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024