Magyar értelmező kéziszótár
szekrény fn
1. Használati tárgyak elhelyezésére való, (szélességénél magasabb,) ajtós bútordarab. Akasztós, fiókos ~.
2. Ehhez hasonló v. ládaszerű készítmény, tartó, alkatrész (pl.: szedő-, ugró-, légszekrény). Posta: Levélgyűjtő ~: levélszekrény.
3. Zene Zongorának a húrokat magában foglaló, fából készült teste, része.
4. Műsz Gépnek, készüléknek vmely részét v. egészét fedő (fém)burkolat.
5. Koh Öntöttvasból készült keret.
6. Kat Ismétlőpuskának a tölténytárat magában foglaló része.
[vszó:lat]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024