Magyar értelmező kéziszótár
sík
I. mn
1. (Nagyobb) kiemelkedések és bemélyedések nélküli, sima, lapos <terület, felület>. ~ vidék. | táj rég Megszakítás nélkül egyenletesen elterülő. ~ tenger: nyílt tenger.
2. Mat Két dimenzióban kiterjedő. A kúp alapja ~.
3. táj v. irod Síkos.
II. fn
1. Vminek sík felülete. Az asztal ~ja. | irod Síkság.
2. Mat Két dimenziójú térbeli alakzat.
3. irod Küzdőtér, csatatér. Kiáll a ~ra.
4. sajtó v. vál Terület, amelyen vmely cselekvés folyik, ill. amelyre vonatkoztatva szemlélünk vmit. Elméleti, gyakorlati ~on; más ~ra tereli a vitát.
[?]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024