Magyar értelmező kéziszótár
asztal fn
1. Láb(ak)on nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab. Kerek ~, fiókos ~.
2. Étkezésre haszn. asztal, ill. maga az étkezés. ~hoz ül; Vall: az Úr ~ához járul: úrvacsorát vesz, ill. megáldozik. | Asztaltársaság (asztala). Meghívja az ~ához.
3. Ját Bridzsben a kiterített lapok, ill. az a játékos, akinek lapjai ki vannak terítve. Az ~ üt.
4. Műsz Gépnek a munkadarabot tartó része. A gyalugép ~a.
5. táj A cséplőgép fedélzete. Sz: biz: nem az ő ~a: nem őreá tartozik.
[ szláv ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024