Magyar értelmező kéziszótár
tiszt fn
1. Kat | ~ek: felsőfokú képesítésű, ált. parancsnoki beosztású hivatásos katonák, rendőrök, pénzügyőrök stb. állománycsoportja (hadnagy, főhadnagy, százados). | Ilyen rendfokozatú személy. A gyűlésen a ~ek részvétele kötelező.
2. Alacsonyabb tiszti beosztású postai, ill. vasúti tisztviselő. | rég Tisztviselő, pl. gazdatiszt.
3. Sp Sakkban bármelyik figura a gyalogon kívül.
4. vál Hivatali hatáskör, munkakör. ~ében áll vkinek vmi: hatáskörébe tartozik.
5. vál Tisztség, szerep(kör). A vőfély ~ét ő töltötte be.
[ szláv ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024