Magyar értelmező kéziszótár
téli mn
1. Ami télen van, történik, szokásos, télre esik. ~ hideg; ~ szünet. | Mezőg (Utóéréssel) télen érő, ill. télálló. ~ alma. | Áll: ~ álom: némely állat csökkent életműködésű téli pihenője.
2. Télre való, akkor haszn. ~ ruha; Hajó: ~ kikötő: jégtől védett kikötő.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024