Magyar értelmező kéziszótár
tört
I. mn (mn-i ign is)
1. irod Törött, eltört, összetört. | Ker: ~ arany: eltört v. hibája miatt ékszerként nem hasznosítható aranytárgy. | Konyha Pépessé nyomkodott <étel>. ~ burgonya.
2. irod Letört <virág>.
3. Megtört. ~ szív; ~ vonal. | Szőlő: ~ bor: zavaros, törött bor.
4. Nehézkes, hibás <nyelvhasználat>. ~ magyarsággal beszél.
II. fn Mat Törtszám. Közönséges v. nevezős ~: törtalakban felírt tört.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024