1. Magánhangzó: felső nyelvállású, ajakkerekítéses, hátul képzett rövid hang.

2. Ennek írásjegye (u, U). | (jelzőként) Az U betűhöz hasonló. ~ alakú; U szög. | <Rövidítésként:> u.: utca; Vegy: U: uránium.

<Kutyaugatást utánzó szó.>