Magyar értelmező kéziszótár
virág fn
1. A legfejlettebb növényeknek ivaros szaporodás céljára módosult hajtása. A ~ból termés fejlődik. | Növénynek feltűnő alakú, színű (illatos) ilyen része (leszakítva, levágva, szárával együtt).
2. Virágos, virágzó lágy szárú növény. Mezei ~ok. | biz Szobanövény.
3. Virág alakú díszítőelem.
4. vál v. sajtó Vminek legértékesebb, legszebb része. A költészet ~ai. | vál Vkinek, vminek legerőteljesebb állapota. Élete ~jában. | irod Öröm, szépség (jelképe).
5. irod Szép fiatal . | kedvesk: ~om!: <a szeretett megszólítása>.
[←világ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024