Magyar értelmező kéziszótár
✔
zsenge
I. mn
1. Fejlődésben levő, fiatal <növény, termés>. ~ borsó. | irod Fiatal, puha húsú <állat>. ~ bárány.
2. irod Fiatal, serdülő <személy, életkor>. | Irodt Fiatalkori, kezdő korból való <alkotás>.
II. fn
1. nép Vminek első, korai termése. A szőlő ~'je.
2. Irodt Vkinek a fiatalkori alkotása. Petőfi ~'i.
3. táj: A kenyér ~'je: a kenyér sületlen része.
[←zseng ‘kihajt, sarjad’ (?hangf)]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024