Magyar értelmező kéziszótár
énekes
I. mn
1. Éneklésre szánt részeket is tartalmazó. ~ bohózat. | Vall: ~ mise: a) a hívek énekével kísért mise; b) nagymise. | Énekelve előadott. ~ história.
2. nép Akinek szokása az éneklés. ~ koldus.
II. fn
1. Énekléssel hivatásszerűen foglalkozó személy. | Énekelni szerető és tudó személy. ~.
2. Énekkar tagja.
3. Tört rég Énekmondó.
4. irod Költő.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024