Magyar értelmező kéziszótár
✔
özvegy
I. mn
1. Aki házastársának halála után nem kötött újabb házasságot. ~en marad. | <Asszonynév előtt annak kif-ére, hogy férje nem él (röv.: Özv. özv.).> ~ Nagy Pálné.
2. ritk Özvegyi. ~ állapot.
II. fn Özvegy nő. ~ek és árvák.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024