Magyar értelmező kéziszótár
✔
új
I. mn
1. Rövid idő óta meglevő, nem régi. ~ ház, divat. | Idei termésű. ~ búza.
2. Használatlan, viseletlen. ~ ruha, cipő.
3. Aki rövid idő óta van mostani minőségében, állapotában. ~ házas, munkatárs.
4. Az eddigit felváltó másik. ~ év, korszak, helyzet.
5. Az eddigihez többletként járuló, további. ~abb győzelmek; ~ meg ~ szenvedés. | Következő, a közelelebbi. Kitűzték az ~ tárgyalást.
6. Eddig nem ismert. ~ élmények.
II. fn
1. Új dolog, esemény, jelenség. Minden ~nak híve.
2. nép Az új termés. Kitart a kenyér az ~ig.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024