Magyar értelmező kéziszótár
✔
ü fn
1. Magánhangzó: felső nyelvállású, magas, ajakkerekítéses, elöl képzett rövid hang.
2. Ennek írásjegye (ü, Ü).
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024